Tudta-e, hogy az anyajegynek semmi köze az anyához, egy tévhit miatt nevezik így. Régen azt tartották, hogy a várandósság alatt az anyát ért események hatására alakulnak ki, pl. ha valami ráesik, valamire rácsodálkozik vagy megijed, a babán anyajegy jelenik meg.
Valójában az anyajegy tulajdonképpen bőrhiba, mely a festékanyagot tartalmazó sejtek, az ún. melanocyták felszaporodását jelenti. Ezek leggyakrabban semmiféle panaszt nem okoznak, esetleg esztétikai szempontból lehetnek zavaróak. Mások rossz elhelyezkedésük miatt sérülésnek vannak kitéve, ezért okozhatnak kellemetlenséget. Az is előfordulhat, hogy az anyajegy valamilyen panaszt okoz: viszket, ég, érzékennyé válik, kifekélyesedik, váladékozni kezd, elszíneződik, illetve növekedésnek indul. Ekkor feltétlenül bőrgyógyászati vizsgálat szükséges, melynek során az orvos eldönti, hogy az adott elváltozás mennyire veszélyes, szükség van-e sebészeti eltávolítására, és ha igen, akkor milyen széles ép szegéllyel, biztonsági zónával kell kimetszeni.
Az anyajegyek eltávolításának egyik alapelve, hogy az elváltozást teljes egészében, ép szegéllyel kimetsszük, ezt követően szövettani vizsgálatra küldjük. A kimetszés szikével történik, ugyanis ez az egyetlen módszer, amelynél korrekt szövettani vizsgálat végezhető. Minden egyéb eljárás, pl. lézeres elpárologtatás, fagyasztás nem teszi ezt lehetővé, a nem megfelelő eljárás pedig a jóindulatú bőrelváltozás rosszindulatúvá fajulását okozhatja.
Vajon zsírcsomó-e minden csomó, amit annak vélünk? Természetesen nem. Sokan mégis zsírcsomónak gondolnak minden, bőrben vagy bőr alatt elhelyezkedő csomót. Pedig sokfélék lehetnek…
Éppen ezért fontos műtét előtt alaposan megvizsgálni minden csomót, gyakran további képalkotó vizsgálatok – pl.ultrahang – szükségesek. A legtöbb esetben ezek az elváltozások jóindulatúak, azonban, ha bármilyen gyanú felvetődik, jobb tőlük megszabadulni, a szövettani vizsgálat pedig biztos választ ad a kérdésre.
A két leggyakoribb jóidulatú csomó a lipoma (ez a zsírcsomó) és az atheroma (magyarul kásadaganat), mely nevét a kásaszerű bennékéről kapta.
Az előbbi a zsírsejtek burjánzásából indul ki, tehát egy valódi jóindulatú daganat. Rosszindulatú elfajulása igen ritka, gyakorlatilag nem fordul elő.
Az atheroma faggyúmirigyből alakul ki, mégpedig úgy, hogy a mirigy kivezetőcsöve eltömődik, így a termelődő faggyú nem tud kiürülni, hanem felhalmozódik. Ez az a fehér, kásaszerű anyag, mely a csomóból gyakran kinyomható. (bár nyomkodni nem tanácsos)
Mit tegyek, ha már egyszer kialakult valamelyik betegség?
A zsírcsomó eltávolítása nem feltélenül szükséges, természetesen ha bármilyen oknál fogva zavaró – pl. fáj, növekszik, vagy akár csak esztétikai panaszt okoz, akkor érdemes helyi érzéstelenítésben eltávolítani.
A kásadaganat eltávolítása mindenképpen indokolt, hiszen befertőződhet, begyulladhat, ilyenkor pedig még kellemetlenebb, mintha “csak” egy csomó lenne a bőrben.
Ha begyulladt, akkor meg kell próbálni a gyulladást megyszüntetni – jegeléssel, antibiotikumos kenőcsökkel – de ha tályog alakul ki belőle, akkor mindenképpen fel kell nyitni, a gennyet pedig ki kell üríteni.
A végleges megoldást mindkét elváltozás esetében az egészben történő műtéti eltávolítás jelenti, atheroma esetében ez csakis nem gyulladt állapotban lehetséges.
Szép, lekerekített körmöket szeretne lábujjain? Vigyázzon, a köröm így könnyen benőhet!
A körömbenövés az egyik leggyakoribb, ambuláns műtétet igénylő betegség. Szinte kizárólag a nagylábujjon fordul elő, elvétve találkozni másik lábujjat, esetleg kézujjat érintő körömbenövéssel. Kialakulásának leggyakoribb oka a helytelen körömvágás. Sokan ugyanis a lábujjakon is szépen lekerekített körmöket szeretnének, mely azonban gyakran benőtt köröm kialakulásához vezet. Ennek oka, hogy a lekerekítés során egy kis kiálló tüske marad a köröm szélén, melyet észre sem veszünk, ez aztán elkezd belenőni a körömsánc lágyrészeibe. Ott ez a tüske eleinte gyulladást okoz, majd később – mivel a szervezet idegen testként érzékeli a körömdarabot – idegentest granuloma keletkezik. Ez rendkívül érzékeny szövet, szinte már érintésre is fájdalmas. Továbbiakban ez a granuloma könnyen befertőződhet (mivel igen érzékeny, tisztálkodásnál is inkább elkerüljük ezt a területet), így aztán gennyes gyulladás jön létre.
A benőtt köröm kezelése többféleképpen történhet. Általában elmondhatjuk, hogy a különféle kenőcsök, párakötések a legtöbb esetben hatástalanok, mivel a kiváltó okot nem oldják meg, legfeljebb a gyulladást csökkentik. Ugyanakkor sokszor megkönnyíti a műtétet, csökkenti a műtét utáni fájdalmat, a gennyesedés esélyét, ha előtte sikerül a gyulladást megszüntetni.
A körömszél kiemelés a legegyszerűbb megoldás, és bár nem fájdalmatlan, de általában nem érdemes beérzésteleníteni, mivel az érzéstelenítő injekció által okozott fájdalom nagyobb és tovább tart, mint a kiemeléssel járó fájdalom. Ennek során a benőtt körömtüskét kiemeljük a lágyrészből, majd ollóval eltávolítjuk. Ez mindenképpen javulást okoz, mely azonban legtöbbször csak átmeneti, a köröm növekedése során ismételten belenő a körömsáncba.
A biztos műtéti megoldást a köröm benőtt szélének, valamint a kialakult granulomának (sarjszövetnek) eltávolítása és a körömágy szélső részének kiirtása jelenti. Ez egyben a köröm megkeskenyítésével is jár, ez azonban garancia arra, hogy a későbbiekben a növekedő köröm nem nő bele a lágyrészekbe, tehát a betegség nem újul ki.
Hogy a műtét milyen módszerrel történik (szikével, lézerrel, radiofrekvenciás eszközzel) ilyen szempontból lényegtelen, bármelyiket el lehet végezni jól és rosszul is. A lényeg: ha a körömágy széle maradéktalanul el lett távolítva, a műtét sikeres, ellenkező esetben kiújulásra lehet számítani.
A műtétet vezetéses érzéstelenítésben végezzük, tehát a lábujj tövébe mindkét oldalra egy-egy injekciót adunk, ezáltal blokkolva az ujj két szélén levő ideget.
Megelőzés
A benőtt köröm kialakulásához részben genetikai tényezők, részben pedig környezeti hatások vezetnek. Fontos tehát a helyes körömvágás, a körömszélek egyenesen tartása. A köröm lekerekítése – bármily esztétikus is – sokszor körömbenövést okoz. Olyan véleményt is hallani, hogy nem a benőtt körmöket kellene operálni, hanem a gyerekeket megtanítani a helyes körömvágásra. Ha így lenne, valóban kevesebb műtétre lenne szükség.
Nem mindegy. Sokan tyúkszemnek hívnak minden lábon levő bőrelváltozást. Pedig egészen más a kezelése egy tyúkszemnek és egy szemölcsnek…
Mit tegyek, ha a lábamon valamilyen fájdalmas, nyomásra érzékeny elváltozást látok? Kezeljem otthon? A gyógyszertárakban rengeteg gyógymódot találok, különféle tyúkszemtapaszokat, szemölcsirtókat. Melyiket használjam? Ennek eldöntése nem olyan könnyű, ha pedig nem jó kezelést használunk, az hatástalan lesz. Szerencsére legalább kárt nem okozhatunk.
Mégis, mi a szemölcs és mi a tyúkszem?
A tyúkszem tulajdonképpen bőrkeményedés, melyet a bőr egy bizonyos pontjának folyamatos, rendszeres nyomása okoz. Ezt a nyomást okozhatja a nem megfelelő (túl szoros) cipő, de a láb szerkezetének eltérése is, pl. boltozatsüllyedés, kalapácsujj stb. Kezelésének alapelve tehát nagyon egyszerű: meg kell szüntetni a kiváltó okot, az állandó nyomást. Ez történhet cipőcserével, a cipő kipárnázásával, ha viszont ortopédiai eredetű az ok, akkor nyilván ortopédiai kezelésre van szükség: betét viselésére, adott esetben műtétre. A műtét általában nem a tyúkszem eltávolítását jelenti, hanem olyan korrekciót, mely a kiváltó okot megszünteti, ezután a tyúkszem magától is gyógyul.
Ezért a rendelésen én sem vállalok tyúkszem eltávolítást, hiszen az úgyis kiújul, ha nem szüntetjük meg az okát.
A szemölcsöt vírusfertőzés okozza, leggyakrabban közös fürdőben, uszodában fertőződünk. Általában 4-5 mm átmérőjű, tagolt felszínű, tömött tapintatú elváltozásról van szó, mely eleinte fájdalmatlan, később – különösen a nyomásnak kitett helyeken, mint például a talpon – érzékennyé válhat. Sokan követik el azt a hibát, hogy a szemölcsöt tyúkszemtapasszal kezelik, mely értelemszerűen nem gyógyítja meg a betegséget, a környező bőrt felpuhítva viszont segítheti a vírus továbbterjedését. Szemölcs kezelésére különféle ecsetelők léteznek, a méregdrága gyári készítményektől a gyógyszertárban előállított szerekig. Helyes használatukkal a legtöbb szemölcs meggyógyítható. Mit is jelent a helyes használat? Ezek a szerek általában szövetelhalást okoznak (ezért is kell szigorúan csak a szemölcsöt bekenni velük, a környezetét megkímélve), ezt az elhalt réteget aztán EL KELL TÁVOLÍTANI! Ez a kulcsfontosságú lépés, melyet ha elmulasztunk, a további ecsetelések hatástalanok maradnak, mivel csak az elhalt réteget kenegetjük tovább.
Ha így sem sikerül megszabadulni szemölcsünktől, jöhet a sebészi eltávolítás. Különféle helyeken olvasni a sebészi módszer eredménytelenségéről, a kiújulás veszélyéről, mely azonban leginkább a kimetszésre jellemző. Rendelésünkön a szemölcsöket helyi érzéstelenítésben teljes egészében kikaparjuk, excochlealjuk, a sebet pedig lápiszrúddal kezeljük. A lápisz kiirtja a sebalapon maradt vírusokat, így megakadályozva a betegség kiújulását. Azt azonban nem tudjuk kivédeni, hogy újrafertőződés miatt ismét kialakuljon egy szemölcs.
A magánrendelés mellett dolgozom a móri Egynapos Sebészeten is. Itt lehetőség van az ambuláns ellátás kereteit meghaladó beavatkozásokra is, az alábbi betegségek esetében:
– lágyéksérv
– köldöksérv
– visszér
– aranyér, egyéb végbéltáji megbetegedések
– emlő jóindulatú elváltozásai
Ez az ellátás OEP által finanszírozott, a műtét előtt kivizsgálás szükséges: labor, mellkasröntgen, EKG, ill. anaesthesiologiai vizsgálat.
A magánrendelésen lehetőség nyílik sebészeti vizsgálatra, valamint műtéti időpont egyeztetésére!
Szeretettel várok mindenkit, ambuláns ill. egynapos sebészeti ellátásra is!
Hamarosan…